:Wumpscut: - Line of corpses ť RA
(Wreath Of Barbs, 2001)
Nem illik más depresszióját kinevetni, én mégis iszonyú nagyot mulattam az alábbi szövegen. Ugyanis nem mástól származik, mint egy szervertől... Imádnivaló. :D

The requested document is totally fake.
No /404 here.
Even tried multi.
Nothing helped.
I'm really depressed about this.
You see, I'm just a web server...
Here I am, brain the size of the universe, trying to serve you a simple web page, and then it doesn't even exist!
Where does that leave me?!
Mean, I don't even know you.
Why should I know what you wanted from me?
U honestly think I can *guess* what someone I don't even *know* wants to find here?
*sigh*
Man, I'm so depressed I could just cry.
And then where would we be, I ask you?
It's not pretty when a web server cries.
And where do you get off telling me what to show anyway?
Just because I'm a web server, and possibly a manic depressive one at that?
Why does that give you the right to tell me what to do?
Huh?
I'm so depressed...
I think I'll crawl off into the trash can and decompose.
I mean, I'm gonna be obsolete in what, two weeks anyway?
What kind of a life is that?
Two effing weeks, and then I'll be replaced by a .01 release, that thinks it's God's gift to web servers, just because it doesn't have some tiddly little security hole with its HTTP POST implementation, or something.
I'm really sorry to burden you with all this,
I mean, it's not your job to listen to my problems, and I guess it is my job to go and fetch web pages for you.
But I couldn't get this one.
I'm so sorry.
Believe me!
Maybe I could interest you in another page?
There are a lot out there that are pretty neat, they say, although none of them were put on *my* server, of course.
Figures, huh?
Everything here is just mind-numbingly stupid.
That makes me depressed too, since I have to serve them, all day and all night long.
Two weeks of information overload, and then *pffftt*, consigned to the trash.
What kind of a life is that?
Now, please let me sulk alone.
I'm so depressed.

:Wumpscut: - Deliverance ť RA
(Wreath Of Barbs, 2001)
Nagy a veszélye, hogy ha így folytatódik, vasárnapi blogger leszek. Majd hetente kézenfogom a picikét, vattacukor helyett teletömködöm random sorrendben kiválasztott betűkkel - amikből ha minden jól megy, értelmes szavak és mondatok születnek -, egyoldalúan és meddő módon kommunikálni próbálok vele arról, hogy mi is történt, mióta nem találkoztunk. "Ő" pedig dacosan és szipogva, konok hallgatásba burkolódzva érzékelteti, hogy haragszik, belém fagyasztja a szavakat. Fogcsikorgatva, halványuló meggyőződéssel, magam előtt is szégyellt szégyenkezéssel magyarázkodom, hogy sok dolgom volt, hogy sok minden megváltozott, de ő azért ugyanolyan fontos. Még egy darabig megadóan elhiszi a kifogásaimat, engedelmesen szopogatja a hol édes, hol nyers őszinteség-ízű szavakat, de egyre inkább befészkeli magát fehér, üresen hagyott lapjaiba a gondolat, hogy jövő héten már nem jövök.
Téved.

Being caught in a hopeless mess
We're searching for the final solution
For our fate our hopeless mess
Deriding laughter is your contribution

Caught up our mess
Search out solute
Our fate hopeless
Deride tribute

Why don't you deliver us from pain and eevil
We stand in a quiver of our god and we will
Follow his will as long as he will feed us
But we're not sure if he does really need us

Top 3 of the week

CHRISTIAN DEATH Catastrophe Ballet .: Awake at the Wall .: Sleepwalk .: Drowning .: Blue Hour .: As Evening Falls .: Androgynous Noise     Hand Permeates .: Electra Descending .: Cervix Couch .: This Glass House .: Feeling Somnambulist

FIELDS OF THE NEPHILIM From Gehenna to Here .: Trees Come Down .: Back in Gehenna .: Darkcell .: Laura .: Power .: Laura II .: Secrets .: Tower .: Returning to Gehenna

MALAISE A World of Broken Images .: Maybe I'm Dead .: Bitter Waters .: Separation .: Hey Hey .: Until The End Of Time .: Hey You .: Another Image .: Another Day .: If I Die .: Last Regret .: Lying Idle

Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség

Elmondanám ezt néked. Ha nem unnád. Múlt éjszaka -- háromkor -- abbahagytam a munkát. Le is feküdtem. Ám a gép az agyban zörgött tovább, kattogva-zúgva nagyban, csak forgolódtam dühösen az ágyon, nem jött az álom. Hívtam pedig, így és úgy, balga szókkal, százig olvasva, s mérges altatókkal. Az, amit írtam, lázasan meredt rám. Izgatta szívem negyven cigarettám. Meg más egyéb is. A fekete. Minden. Hát fölkelek, nem bánom az egészet, sétálgatok szobámba, le-föl, ingben, köröttem a családi fészek, a szájakon lágy, álombeli mézek, s amint botorkálok itt, mint a részeg, az ablakon kinézek. Várj csak, hogy is kezdjem, hogy magyarázzam? Te ismered a házam, s ha emlékezni tudsz a hálószobámra, azt is tudhatod, milyen szegényes, elhagyott ilyenkor innen a Logodi-utca, ahol lakom. Tárt otthonokba látsz az ablakon. Az emberek feldöntve és vakon, vízszintesen feküsznek, s megforduló szemük kacsintva néz szét ködébe csalfán csillogó eszüknek, mert a mindennapos agyvérszegénység borult reájuk. Mellettük a cipőjük, a ruhájuk, s ők a szobába zárva, mint dobozba, melyet ébren szépítnek álmodozva, de -- mondhatom -- ha így reá meredhetsz, minden lakás olyan, akár a ketrec. Egy keltőóra átketyeg a csöndből, sántítva baktat, nyomban felcsörömpöl, és az alvóra szól a harsány riasztó: "ébredj a valóra". A ház is alszik, holtan és bután, mint majd százév után, ha összeomlik, gyom virít alóla, s nem sejti senki róla, hogy otthonunk volt-e vagy állat óla. De fönn, barátom, ott fönn a derűs ég, valami tiszta, fényes nagyszerűség, reszketve és szilárdul, mint a hűség. Az égbolt, egészen úgy, mint hajdanában rég volt, mint az anyám paplanja, az a kék folt, mint a vízfesték, mely irkámra szétfolyt, s a csillagok lélekző lelke csöndesen ragyog a langyos őszi éjjelbe, mely a hideget előzi, kimondhatatlan messze s odaát, ők akik nézték Hannibál hadát s most néznek engem, aki ide estem és állok egy ablakba, Budapesten. Én nem tudom, mi történt vélem akkor, de úgy rémlett, egy szárny suhant felettem, s felém hajolt az, amit eltemettem rég, a gyerekkor. Olyan sokáig bámultam az égbolt gazdag csodáit, hogy már pirkadt is keleten, s a szélben a csillagok szikrázva, észrevétlen meg-meglibegtek, és távolba roppant fénycsóva lobbant,

egy mennyei kastély kapuja tárult, körötte láng gyúlt, valami rebbent, oszolni kezdett a vendégsereg fent, a hajnali homály mély árnyékai közé lengett a báléj, künn az előcsarnok fényárban úszott, a házigazda a lépcsőn bucsúzott, előkelő úr, az ég óriása, a bálterem hatalmas glóriása, s mozgás, riadt csilingelés, csodás, halk női suttogás, mint amikor már vége van a bálnak, s a kapusok kocsikért kiabálnak. Egy csipkefátyol látszott, amint a távol homályból gyémántosan aláfoly, egy messze kéklő, pazar belépő, melyet magára ölt egy drága, szép nő, és rajt egy ékkő behintve fénnyel ezt a tiszta békét, a halovány és túlvilági kékét, vagy tán egy angyal, aki szűzi szép mozdulattal csillogó fejékét hajába tűzi, és az álomnál csendesebben egy arra ringó könnyűcske hintó mélyébe lebben, s tovább robog kacér mosollyal ebben, aztán amíg vad paripái futnak a farsangosan lángoló Tejutnak, arany konfetti-záporába sok száz batár között, patkójuk fölsziporkáz. Szájtátva álltam, s a boldogságtól föl-fölkiabáltam, az égbe bál van, minden este bál van, és most világolt föl értelme ennek a régi nagy titoknak, hogy a mennynek tündérei hajnalba hazamennek fényes körútjain a végtelennek. Virradatig maradtam így és csak bámultam addig. Egyszerre szóltam: hát te mit kerestél ezen a földön, mily kopott regéket, miféle ringyók rabságába estél, mily kézirat volt fontosabb tenéked, hogy annyi nyár múlt, annyi sok deres tél és annyi rest éj, s csak most tűnik szemedbe ez az estély? Ötven, jaj, ötven éve -- szívem visszadöbben -- halottjaim is itt-ott egyre többen -- már ötven éve tündököl fölöttem ez a sok élő, fényes égi szomszéd, ki látja, hogy könnyem mint morzsolom szét. Szóval bevallom néked, megtörötten földig hajoltam, s mindezt megköszöntem. Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem, s azt is tudom, hogy el kell mennem innen, de pattanó szivem feszítve húrnak dalolni kezdtem ekkor az azúrnak, annak, kiről nem tudja senki, hol van, annak, kit nem lelek se most, se holtan. Bizony ma már, hogy izmaim lazulnak, úgy érzem én, barátom, hogy a porban, hogy lelkek és göröngyök közt botoltam, mégis csak egy nagy ismeretlen Úrnak vendége voltam.

:Wumpscut: - Capital Punishment ť RA
(Bunker Gate Seven, 1997)
Első nap az iskolában megvolt, különösebb élménybeszámolást ne várjatok (bár az azért kikívánkozik, hogy egy erőmű a gépem, hehe :D). Szép és jó minden, jó fej emberek, minden frankó, jó lesz nekem ott, ez már látszik, de most engedelmetekkel - vagy anélkül - megyek meghalni, reggelig fel sem támadok.

N/A
Nem elég, hogy a legény tanúsága szerint kiscsoportos öngyilok szerveződik, vagy legalábbis full depresszió lett úrrá sokunkon, Damage simán rásegít ezzel a gyönyörű, ám élő embernek nem való dalszöveggel. Adjatok egy ásót és egy parcellát! :D

Szolgálati közlemény
Rabigába hajtom a fejem, azaz holnaptól újra beindulnak full gőzzel a dolgos hétköznapok, úgyhogy a firkantgatások valószínűleg ritkulni fognak. Vagy nem, mert majd kiírom a homlokomra, hogy I'll sleep when I'm dead, és hajnalban fogom idenyomni a dolgokat. Tehát egy biztos: minden bizonytalan.


Ilyesmi remélhetőleg nem szerepel a munkaköri
kötelezettségeimben, hiába érdekel a téma :D

Kill Switch...Klick - Shitkicker ť RA
(Degenerate, 1997)
Apa is azt mondja. Anya is. "Legyél valami." Ez annyit jelent: küzdj, harcolj, tanulj, tiporj, feszíts, törtess, lényegében, versenyezz. Mit versenyezz? Elöl légy! Nyújtózkodj! Jelentkezz! Előbb csapj be, mint a másik! És akkor versenyezni kezd. Pontszámokért, mint éhező a kenyérért. Helyzetekért, mint cseléd a munkaközvetítőben. Mosolyokért, mint diplomata a habfürdőben. És mosolyog és jelentkezik és tettre kész és makaróni. A makaróninak sosincs vége. Csak enni kell. Tömni magunkba.

A másik csoport kívül áll. Mindent elítél. Az ejt a világra, az már "tudja", hogy itt hamis a játékszabály. Bódítja magát – élvezetekkel, kábítószerrel, csalással, terrorakciókkal. Hamis rulettasztalnál hamisan kell játszani: csalni, elvenni a másikét, ügyesen hatalmaskodni, hatalmasan ügyeskedni. Olyan ez, mint a makaróni. Csak tömni kell magunkba.

S makaróni nélkül nem lehet élni?
Nem.
Valamilyen makarónit meg kell enni. Csalást, versenyt, hitegetést, álmunkát, élvezetet, álaszkézist, de a makarónit meg kell enni.

[...]

A gyerekeink nem akarnak makarónit enni. Rendes, tisztességes világot akarnak. Rendes, tisztességes ételt akarnak enni – hinni akarnak. Hinni, hogy van hús, eszme, rágható étel, tápláló élet. Anyag. Megmérhető igazság. Nem ilyet kellene gyártani nekik?

[Gyurkovics Tibor: Makaróni]

Disturbed - Shout 2000
(The Sickness, 2000)
Artoljunk
Állítólag az ArtDaily az első ipar- és képzőművészettel foglalkozó napilap a neten. Hogy ez mennyire igaz, azt nem az én dolgom eldönteni, mindenesetre az biztos, hogy amit csak össze lehetett gyűjteni a témában, az náluk megtalálható. Külön érdekesség a 3D-s galériájuk, valamint a panorámaszekciójuk, sőt, saját rádióadójuk is van - ami egyelőre nem tudott a hajam alá kúszni, hogy minek is ez nekik, hiszen egy vizuális hírportál hangban nem annyira eladható.
Szintén szép nagy gyűjteményt tudhat magáénak az Art In Context, ezt sem érdemes kihagyni.
Aztán akinek a modernebb alkotások jönnek be, az nézzen körül a Whitney Múzeumban, a kimondottan digitális cuccokra gerjedők pedig az Artistica-n fogják jól érezni magukat.
Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban itt van a Littlerocket.net, és bár az itt található cuccokat valószínűleg egy múzeumban sem fogják kiállítani, Avid Liongoren stílusa egyszerűen a szívem csücske. :)

Gothuljunk
Elsőnek kívánkozik ide a Jesus was gother than you címet viselő site. A dologban lehet valami, de ennek ellenére olvasás közben az ember nem igazán tudja eldönteni, hogy sírjon vagy visítva röhögjön az olyan kérdéseken, hogy ha Jézus ma Spice Girl lenne, milyen néven futna, vagy hogy viselne-e piercinget - és még sorolhatnám a hasonló, mélyen szántó felvetéseket. :D
A DeadLounge sok jópofa és szórakoztató dark témájú cuccot és linket szedett össze, a következő párat - a teljesség igénye nélkül - tőlük ollóztam.
Nem is olyan régen itt ajánlottam a lírakedvelőknek Goth-O-Matic Poetry Generatort, de itt a helye megint. Ezzel azonban nem hagyták abba a művészkedést, goth styleban vetemedtek haikuírásra - na persze nem kis öniróniával. Aztán van még itt random morbid poem generator, nagy rakat témához kapcsolódó idézet, a játékos kedvűeknek goth keresztrejtvény, valamint náluk rendel Dr. Benjamin Black, a gothok fogorvosa - mazochisták, gyülekező. :D

Zenéljünk
Végül a szinte már szokásos linkhalmaz a ma hallgatott zenékhez, durrantsátok be valamelyiket, hadd szeressen mindenkit úgy a szomszédság, mint engem! :D

DISTURBED The Sickness (2000) .: Voices .: Game .: Stupify .: Down With the Sickness .: Violence Fetish .: Fear .: Numb .: Want .: Conflict .: Shout 2000 .: Droppin' Plates .: Meaning of Life

FILTER Title of Record (1999) .: Sand .: Welcome to the Fold .: Captain Bligh .: It's Gonna Kill Me .: Best Things .: Take a Picture .: Skinny .: I Will Lead You .: Cancer .: I'm Not the Only One .: Miss Blue

KMFDM Adios (1999) .: Adios .: Sycophant .: D.I.Y. .: Today .: Witness .: R.U.OK? .: That's All .: Full Worm Garden .: Rubicon .: Bereit

Flowing Tears - The Marching Sane » MP3
(Serpentine, 2002)
Ad 1.: A nagyhalakat lelövik, ugye?
Ma reggel Yahoo egyáltalán nem kedves karbantartórészlege közölte, hogy április 24-től felejtsem el az ingyenes POP3 elérést, valamint a mailtovábbítási funkciót. Persze ne csüggedjek, menjek és fizessek, így továbbra is élvezhetem áldásos tevékenységüket, rosszabb esetben vakarjam a webes felületet, biztos elég jó az nekem.
Lassan ideje lenne egy tőmondatra lerövidíteni az emberi jogok nyilatkozatát: van jogod fizetni. Slusszpassz.

Ad 2.: Csakazértis
Kaptam egy-két kritikát - bár nem rosszindulatút -, hogy ne zenélgessek ennyit, mert hát ez az ország még javában a modemek birodalma, ami nem igazán arra van kitalálva, hogy full albumokat, illetve klipeket húzzon a jónép (na persze ilyen tiltott dolgot senki nem csinál, ugyeee? :D). Ennek ellenére, valamint mert valószínűleg mostanra érett be a dolog, rengeteg mailt kaptam, amiben sokan köszönik meg, hogy felhívtam a figyelmet egy-egy bandára, illetve hogy csak így tovább, jó ez a zenemánia.
Szóval mjúzikőrület lesz, ajánlgatás lesz, már csak azért is, mert büntetőjogi felelősségem teljes tudatában kijelenthetem, hogy előre megfontolt szándékkal itt nem láttok semmit. Magyarul az van itt, ami éppen megtetszik, foglalkoztat, akármi, ha ez sorozatban zene, akkor az.
Akik pedig klaviatúrát ragadtak egy mondatnyi visszajelzés erejéig, azoknak köszönöm. Jó látni, hogy bármennyire erőlködik is a mainstream, soha nem fogja tudni kiirtani az ízlést, az újra és az egyénire való fogékonyságot. :)

Nickelback - Woke Up This Morning » MP3
(Silver Side Up, 2001)
Well you can bribe the devil, you can pray to God
You can sell off everything you've got
And you still won't know
Where the good times gone

Ébredés - zene - kávé - cigi - mail - telefon - sms - zene - kávé - cigi - rendrakás - mail - pixelmaszat - telefon - zene - kávé - cigi - pixelmaszat - ejráérünkarramég - mégmindig - zene - kávé - cigi - pixelmaszat - olvasás - sms - zene - kávé - cigi - futkosás - mail - sms - zene - kávé - cigi - telefon - csapkodás - felejteni akarás - zene - kávé - cigi - pixelmaszat - mail - felejtés.
Ideje kávézni.

Flowing Tears - Serpentine » MP3
(Serpentine, 2002)
I. tracklistjét olvasgatva megbökte a szemem, hogy ki az a dalospacsirta, aki orvul bitorolja a nevem?! Aztán utánanéztem, és egész kellemeset csalódtam. Bár a női énekhang alapból nem összeegyeztethető az ízlésemmel, el kell ismernem, hogy Anthea füstös hangja igen kellemes perceket tud szerezni. Szóval ha az esti Műszál hallgatása közben valaki véletlenül azt hiszi, hogy én trillázok, nem fogok ellene tiltakozni. :D

De ha már női énekhangokról van szó, újra és külön bejáratúlag fel kell hívnom a figyelmet a Flowing Tears-re, illetve annak énekesnőjére, a jobbra látható Stefanie Duchęne-re. Be kell vallanom, nem ismertem ezt a bandát eddig, de most beszereztem legfrissebb albumukat, és azóta - nagyon sokadszori meghallgatás után is - csak ülök és lesek ki a fejemből, hogy egy 22 éves leányzóból hogyan jöhet ki ilyen fantasztikusan érett hang. Ha a színpadon is tudja ezt nyújtani, nagy élményben lesz része a pénteki hallgatótábornak.

Moonspell - Opium » MP3
(Irreligious, 1996)
"Midőn fönn az ég nevetlen
s alant a föld szintazonképp;
Apszu, az ős-kezdet, minden
dolgok teremtője-atyja
s Mummu-Tiámat ősanyánk még
vizeikkel egybemosódtak;
nem volt szárazföld se, láp se,
s egyike sem az isteneknek;
név nélkül szunnyadott a sors is,
betöltetlen várt a végzet -
Apszu s Mummu-Tiámat akkor
isteneket nemzettek s szültek:
szülték Lahmut s Lahamut."

[Gilgames - Első tábla]

És Tiamat újra teremteni fog, rendet vág a káoszban mindent elsöprő lendületű és hangulatú zenéjével. Ebbéli tevékenységében nem is lesz egyedül, segítségére lesz még a Moonspell is, Portugália - tudtommal - egyetlen igazán ütős zenei exportcikke, valamint a Flowing Tears, akikről azt mondják, "az egyik legjobb gothic banda, goth klisék nélkül".

Helyszín: Petőfi Csarnok; időpont: március 22., péntek, 19:00; jegyár: 4.200,- Ft.
Ha mázlitok van, van még hely, ilyet tilos kihagyni. :)

TIAMAT Judas Christ (2002) .: The Return Of The Son    Of Nothing .: So Much For Suicide .: Vote For Love .: The Truth´s For Sale .: Fireflower .: Sumer By Night .: Love Is As Good As Soma .: Angel Holograms .: Spine .: I Am In Love With Myself .: Heaven Of High .: Too Far Gone

MOONSPELL Darkness and Hope (2001) .: Darkness and Hope .: Firewalking .: Nocturna .: Heartshaped Abyss .: Devilred .: Ghostsong .: Rapaces .: Made of Storm .: How We Became Fire .: Than the Serpents in     My Hands .: Mr. Crowley

FLOWING TEARS Serpentine (2002) .: Intro .: Starfish Ride .: Serpentine .: Children of the Sun .: The Marching Sane .: Breach .: Portsall .: Justine .: The Carnage People .: Merlin .: Cupid of the Carrion Kind .: For Tonight

Dust To Dust - Then You Die » MP3
(Dust To Dust, 2001)
Iszonyú jó hírt kaptam ma, úgyhogy most nem foglalkozok semmivel, kizárólag zenét bömböltetek. Ebből kifolyólag se hír, se ez, se az, viszont hogy nektek is olyan jó kedvetek legyen, mint nekem, a ma hallgatott bandák legfrissebb albumainak nótáihoz itt van egy rakat link, teszteljétek, egyétek, vegyétek, szeressétek. :)

DUST TO DUST Dust To Dust (2001) .: Mr. Doe .: New Low .: If I Was God .: Submission .: Pottersfield .: Breathe .: Dead Inside .: Supadope .: Then You Die .: Hate Love .: No Surprise .: Blackened Dove		GRAVITY KILLS Perversion (1998) .: Falling .: If .: Crashing .: Drown .: Alive .: Wanted .: Always .: One .: Disintegrate .: Belief (To Rust)		PUDDLE OF MUDD Come Clean (2001) .: Control .: Drift & Die .: Out of My Head .: Nobody Told Me .: Blurry .: She Hates Me .: Bring Me Down .: Never Change .: Basement .: Said .: Piss It All Away
BUCKCHERRY Time Bomb (2001) .: Frontside .: Ridin' .: Time Bomb .: Porno Star .: Place in the Sun .: (Segue) Helpless .: Underneath .: @*#! My Wrists .: Whiskey in the Morning .: You .: Slamin' .: Fall .: (Untitled)		TOOL Lateralus (2001) .: Grudge .: Eon Blue Apocalypse .: Patient .: Mantra .: Schism .: Parabol .: Parabola .: Ticks & Leeches .: Lateralus .: Disposition .: Reflection .: Triad .: Faaip de Oaid		KILL SWITCH...KLICK Organica (1999) .: Celebrate the Misery .: Go Man, Go III .: Huddle Hobble .: So (Fucking) Happy .: 5 Hoy Wheels in My Box .: DeCanonized (Organic) .: Treason and Velvet .: Sa Ta Na Ma .: Follow Me (Semi Dub) .: Living in Your Hell II .: Hell in Reverse .: Make Believe .: Deliver Me

Szuszog a félálom
Már éppen akartam volna menni vízszintbe, mivel már csak szimplán nézek a szememmel, de túl sok információt nem közvetít az agyam felé, azonban a listák listáján kiszúrtam még egy számomra új életközzétevőt, Yoschát. A tény önmagában sem várhatott holnapig, de aztán nagy nehezen felfogtam azt a különleges infot is, miszerint Yoscha is ugyanazon napon jött eme szép világra, mint én. Úgyhogy ezt gyorsan közölni akartam, mert örömteli, vagy érdekes, vagy osszátok be, milyen, de én kellemeset vigyorogtam rajta. :)
Amúgy meg, ha az ugyanazon néven osztozók druszák, akkor az ugyanazon napon születettek mi a túrók? Ha valaki tudja a megfejtést, ossza már meg velem, legyen olyan jó.
Na ezzel az utolsó mondattal abszolút kezdem felvenni a 18 év alatti, kíváncsi típusú nőneműk stílusát (igen, azokét, akik valamilyen megfejthetetlen lelki kapcsolatban állnak a körzővel :D), de ezt most szigorúan a fáradtságra fogom, húzok is öntudatlanodni. :)

Creed - Bullets » RA | WM
(Weathered, 2001)
Said why
Why do we live life
With all this hate inside
I'll give it away
'Cause I don't want it no more
Please help me find a place
Somewhere far away
I'll go and you'll never see me again
Look at me, look at me
At least look at me
When you shoot a bullet
Through my head

Vészes mértékben kezdem észrevenni magamon, illetve a beszerzett cuccokon a mainstream eluralkodását, ha a rockzenét ma annak lehet nevezni. De ma nem osztogatok különösebb okosságokat ezzel kapcsolatban (sem), hallgassatok Creed-et, nekem bejönnek a dolgaik jó régen, ennyi.

Ami fontosabb, hogy gyarapszunk, megszületett K-zed blogja, ami annyira friss, hogy még szinte meleg, tehát még nem sok mindent árult el magáról, de a Quake-linkekből ítélve az erősebb nemhez van köze, azonkívül örülhet, mert a blogtársadalom apraja-nagyja emiatt kitörő lelkesedéssel fogja fogadni. Én nem emiatt, hanem csak úgy, mert egy ilyen melegszívű nőci vagyok. :D

Nickelback - Too Bad » Quicktime | RA
(Silver Side Up, 2001)
Újabban felváltva hallgatok industrial, goth, illetve "mezei" rock cuccokat. De mint mindenben, a zenében is utálom a címkézést - jó, illetve rossz zene van. Persze megvan a pár nagy kedvenc, akiket soha nem lehet megunni, de a friss hang mindig jól esik.

A friss hangok közé tartozik az amerikai Nickelback nevű formáció is. Bár nem ma kezdték a pályát, de a Silver Side Up című, 2001-ben megjelent második albumukkal tették le igazán a névjegyüket a nemzetközi zenei élet asztalára. (Bár ha jól utánaszámolunk, ez már inkább a harmadik hanghordozójuk: az elsőt független előadóként jelentették meg).
Stílusukat tekintve a modern, letisztult grunge (vagy ha úgy tetszik, az amerikai rock) vonulatot követik. Az album munkálataiban olyan emberkék segítettek nekik, mint például a produceri munkálatokat végző Rick Parasher (Pearl Jam, Temple of the Dog), vagy a hangmérnökségre elkapott Randy Staub (Metallica, U2). Így már nem volt annyira nehéz dolguk. :)
Ami nekem a mániám, az az énekhang - mert szólhat akármilyen jól a zene, ha egy gyenge, nyafogó, élőben megszólalni képtelen frontember próbálkozik, az egész a szemétdombra hajítható. A Nickelback esetében azonban ettől nem kell tartani, Chad Kroeger hangszálrezegtetését öröm hallgatni: erőlködés nélkül, teljesen természetesen ömlik belőle a hang.

A zenecsatornákon amúgy már biztos találkoztatok a How You Remind Me című zengedményükkel, ami - a médiamogulok rossz szokásához híven - az egyik leggyengébb, vagy legalábbis legkommerciálisabb track az albumról. Nekem sokkal inkább bejön a jelenleg loop-ban bömbölő Too Bad, ami a második single, a klip is elkészült már hozzá, a nyugati féltekén élő szerencsések már erre bólogathatnak.

Hogy a netes megjelenésről is szót ejtsünk: a hivatalos site-ot a MoJo Media készítette, amely kimondottan a szórakoztatóiparra szakosodva ontja magából a jobbnál-jobb interface-eket. A rajongók részéről pedig egy német oldal az, ami említést érdemel.

Na de miután a zenét hallgatni (esetleg csinálni) kell és nem beszélni róla - és miután a kiadó elérhetővé tett jó pár nótát, illetve videot teljes terjedelemben (!) -, kattintgassatok az alábbi linkekre:

Video
.: Too Bad » Real Video | Quicktime
.: How You Remind Me » Real Video | Windows Media
.: Leader Of Men » Real Video
.: Leader Of Men - Live » Real Video
.: Worthy To Say » Real Video
.: Bonus » Real Video

Audio
.: How You Remind Me » Real Audio | Windows Media | Quicktime
.: Good Times Gone » Quicktime
.: Too Bad » Quicktime
.: Leader Of Men » MP3
.: Breathe » MP3
.: Cowboy Hat » MP3
.: Curb » MP3
.: Old Enough » MP3
.: Woke Up This Morning » MP3
.: Little Friend » MP3

Velvet Acid Christ - PRAY FOR LIFE
(Calling Ov The Dead, 1997)
Régen voltak goth, illetve dark cuccok és ajánlatok, úgyhogy itt az ideje. Bár az ilyesmit határozottan jobb éjszaka enni, nézni és leginkább hallgatni, de most jött rám. Hogy mitől, azt könnyű megválaszolni: Velvet Acid Christ adta meg az alaphangulatot. A hivatalos VAC-site-ot mindenkinek ajánlom, ha ismeritek, azért, ha nem ismeritek, akkor azért, mert gyakorlatilag az összes album összes trackjéről készítettek egy 60 másodperces MP3-sample-t, bele kell hallgatni - garantált a magas tetszésindex. :)
Kiadó szempontjából a Metropolis Records a büszke tulaj, ami azért érdekes oldal, mert az összes hozzájuk tartozó előadótól le lehet tölteni dalmintákat, ilyennel is kevés kiadó büszkélkedhet. És ha valami nagyon megtetszett, nem kell messzire menni, helyben megrendelhető akármi online.
VAC-ra visszatérve van még egy kiemelkedő unofficial site is, ide is érdemes ellátogatni, a gazdája működteti a Chaos Academy-t is, ha bejön a stílus, ez az a hely, ahova tovább kell barangolni.

Aztán itt vannak a művészek és a művészkedők, bár akiket ajánlok, azok inkább az előző kategóriába sorolhatók. Mindenképpen elsőnek kell említeni a Melancholic.net-et, azaz Lisa M. Fehr munkáit. A site alcíme magáért beszél és találó: angel with a devil wings. Minden egyes darab gyönyörű, a site telitalálat, nálam elég régen a kedvencek között figyel.
Úgy látszik, csak nők futnak, ma nálam második helyezett a Microchaotic, ami attól jó, hogy Crystal Lyn Moran nem a tipikusan webes design-ba öltöztette oldalát, hanem sokkal inkább klasszikus grafikusi nézőpontból közelítette meg, leginkább kollázsra hasonlít az egész, sok-sok mezei pirospont jár érte.
A dobogó harmadik fokát szintén egy leányzó, Alisa foglalja el BioRequiem című oldalával. A felsoroltak közül talán az ő világszemlélete a legsötétebb, de mindenképpen figyelemre méltó és egyéni, valamint azzal is kiemelkedik, hogy szobrokat is készít.

Végül az elmaradhatatlan kategóriák: hagyományos goth portálok közül ma nézzétek meg a Gothic Net-et, aztán vásároljatok be az Elfenhain Megastore-ban, végül hogy a szavaknak is legyen súlya, írjatok goth verseket. Nem, egyáltalán nem nehéz a dolog, de a félősek kedvéért találták ki a Goth-O-Matic Poetry Generator-t: pár kattintás és bárkiből előbújhatnak a Byron-i magaslatok. :D

Stromkern - Night Riders
(Armageddon, 2001)
A tegnapi kávészünet jó hosszúra sikeredett, de nem azért, mert hosszúkávét ittam, hanem mert Blogspot újabban nem áll a helyzet magaslatán, magyarul tetves lassan működik, ha egyáltalán.
Ja, de mindenekelőtt. Kokárdát senki ne felejtse otthon. Ez fontos. Mert ugye ettől vagyunk egyesek szerint magyarok... Na ennyit az ünnepről, aminek már semmi ünnepíze és valahogy abszolút nem ihlet meg, nem kap el a lánglelkű magyarság, nem fogok sem szavalni, sem a szélben lobogni, inkább pihenek.

Tegnap annyifelé jártam, hogy próbálom felfűzni valamiféle logikai láncra, de nem hétszentség, hogy sikerülni fog, mindenesetre hogy egyik site jobb, mint a másik, az biztos. Egy közös van bennük, ami tuti: flashmaniában szenved az összesnek a gazdája.
Legelőször említendő a Becoming Human című site, ami az emberré válás történetébe enged betekintést. Nyugodt szívvel lehet mondani, hogy oktatni kellene azt a mindent átfogó tartalmat, átláthatóságot, ugyanakkor gyönyörű kivitelezést, ami erre a sitera jellemző. Tökéletesen képviseli azt az elvet, hogy a flash technológiát ne csak önmagáért alkalmazzuk - magyarul a pörgés-forgás-csillogás önmagában mit sem ér -, hanem ott és úgy használjuk, ahol valójában szükséges, vegyítve a statikus HTML-oldalakkal. Ha pontozni kéne - teljesen mindegy, milyen szempontból -, a maximálisan elérhető tízből simán adnék rá huszat.

A másik hasonló stílusban, tonnányi adattal feltöltött, áttekinthető és visszafogottan elegáns oldal a jeruzsálemi régészeti park siteja. A legapróbb részletekig megtalálható rajta minden info. Akit érdekel a régészet, a történelem és a művészet, annak szintén kötelező darab.

És ha már ilyen-olyan szempontból a múltban mászkálunk, akkor jópofa találmány - bár a flash-hez semmi köze - a dMarie Time Capsule, ahol megfelelő formátumban beírjuk a dátumot, és egy jókora adatbázis egy perc alatt kiköp egy tonna adatot, hogy mi is történt azon a napon. Egyetlen hátránya, hogy rettenetesen USA-központú, de attól még érdekes megtudni, hogy ekkor-akkor ki volt az elnök, mennyibe került egy kiló kenyér, kik álltak a slágerlista csúcsán, a TV-ben mire rágóztatták az emberek a szemüket, és így tovább.

Visszatérve a flash-es siteokhoz, jót lehet szórakozni Ry-Guy, azaz Ryan Terry siteján. Ami külön kiemelést kíván, az az egyéni menürendszer, ami fényesen bizonyítja, hogy nem kell mindig a hagyományos és unalmas felfogásban egymás alá vagy mellé tenni a dolgokat. De ami nekem végképp a csúcs az ő munkáiból, az a nem is annyira a bonyolultságon, sokkal inkább az ötletességen alapuló Portrait Machine. Pár alapadat megadása után kijön egy rajz, ami ránk jellemző. Hát, ha én tényleg ilyen összevisszavonalas vagyok, akkor ideje hangosan segítségért kiáltoznom, mert valami nagyon nincs rendben velem. :D

Végül pár corporate site, ami tartalmilag semmi újdonsággal nem szolgál, a szokásos "kik vagyunk, mit csinálunk, mire vagyunk büszkék" dolog, de a kivitelezés miatt érdemelnek említést. Nekem kimondottan megnyugtató belekukkolni a Blitz Digital Studios oldalába, a loopolt zene, a színek és egyáltalán, az egésznek a feelingje felér egy szanatóriumi kúrával. :)
Abszolút semmi különös, egyszerűen ízléses és tetszik a One9ine, ezt csak úgy ideteszem, hátha valakinek szintén bejön.
A Velocity Works már annál inkább figyelemfelkeltő, jópofa ötlet volt tőlük a testreszabható felület. Na persze nem teljes egészében, de háttérképet, zenét, valamint az interface színét módosíthatjuk, a saját ízlést leginkább eltaláló környezetben mégiscsak jobban esik turkálni a portfolioban.

És tényleg utoljára, egy abszolút kis terjedelmű, de annál igazabb szösszenet: Different Level.

Stromkern - Melt
(Armageddon, 2001)
Én ma annyira, de annyira akartam ide pakolni jó sokat és jó sokszor, meg beszélni baromi fontos dolgókról, hogy azt a legjobb blogsztahanovista is megirigyelhette volna. Valószínűleg ezen akaratom nem hagyott aludni éjjel - mit éjjel?! hajnal! - 4 óráig, aztán amikor már külön lendület nélkül fejeltem le a párnát és mindent, ami csak fejleesésnyi távolságra volt, a madarak kezdték rá a nótát. Tényleg teljesen mindegy, hogy az ember a villamoscsöngésre, a kocsirobajra vagy madárfüttyre nem tud elaludni, a lényeg a nemalvás, valamint a szíííp ízös magyar káromkodás ilyen esetekkor való továbbfejlesztése.
Tehát a fejemre húztam, amit csak lehetett, ettől kissé légszomjam támadt, de inkább fulladjak meg, de alvás közben - gondoltam, és sikerült. Csodálatosan hosszú, kerek öt órát voltam tudattalanul. Reggel 9-kor igen kellemes telefoncsörgésre ébredni, a káromkodás továbbfejlesztése ilyenkor csak azért nem jut eszembe, mert nincs eszem, nem tudok beszélni, meg egyáltalán. Na de nagy nehezen sikerült kitornázni magam az ágyból, meg sem lepődtem, hogy az agyam valahol út közben lemaradt és kétségbeesetten próbálta megkeresni összes elemi szürke összetevőjét, azonban minden igyekezete ellenére jó sokáig nem találta.
Mire magamhoz tértem, addigra már igencsak nap közepe volt, de akkor jött az elemi csapás, munka formájában, amit idáig sikerült húznom. Illetve húzta a rák, eddig tartott. Úgyhogy most vállgörcsölés, fejzúgás, szemkiesés, de akkor is akkora adagot kaptok, hogy győzzétek csak elolvasni. Vagy több adagban adom, félóránként. A választás szabad, a döntés az enyém. :D

A nap örömhírét is csak most vettem észre, hogy a Statcenteres számláló átlépte az ezret. Hogyaza! Tehát köszönöm mindenkinek, aki akár egyszer, akár visszajáró lélekként turkál itt, nehogy letegyetek erről a rossz szokásotokról! :D
Bár Statcenter működése igencsak hagy kívánnivalót maga után, úgyhogy ez az ezer nem az az ezer, de ki számolja? Ők sem, az a gáz. De ők legalább ingyenesek, igaz, hogy kicsi is, savanyú is, nem is számol, de legalább a miénk. Vagy valahogy így.

Na közben elhatározódott, hogy sűrűn, de keveset kaptok. Mert most ha nem állok fel a géptől, vészesen nagy lesz a valószínűsége, hogy kivágom a sokadikról, aztán nyöszögjön és számolja a hangyákat a tavaszi gyepen, ne az én fülembe brummogjon. Magyarul kávészünet.

London After Midnight - Sacrifice
(Selected Scenes..., 1995)
"A Föld a hazugság tisztítótüze; itt minden hazug körülöttünk: a tér ál-végtelenje, a dolgok ál-valósága, önmagunk ál-sokasága. S az ember-agyban még az igazság is táncol: egyszerre minden igaz, és egyszerre semmi sem igaz. A hazugság-áradatból az egyetlen kivezető út éppen az, amely a leghazugabbnak látszik: a képzelet. A sok ál-valóság közt képzeletedre van bízva az igazi valóság helyreállítása.
Nem a hegy és nem a völgy a valódi, hanem a szépség, melyet képzeleted a hegyek-völgyek formáin élvez; és a jelenség világ ál-végtelenjéből képzeleteden át vezet az út a benned rejlő igazi végtelenbe.
Más a képzelet és más a képzelődés, ahogy más a beszéd és más a fecsegés. A képzelődés az élet törvénye szerint működik és az éhen maradt vágyakat köddel eteti; a képzelet a lét törvénye szerint működik és amit megteremt, műalkotás, tettet, gondolatot: valódi és igaz.
A Földön mindaz, ami keletkezik és elmúlik, valóságnak neveztetik; csak éppen a képzelet tűnik olyannak, mintha teremtményeit a semmiből húzkodná elő. Az ál-semmi, ahonnét a képzelet merít: a valóság; s a sok külön-lévő ál-valóságban csak az a valódi, ami bennük semminek, képzeletnek rémlik: érzékelhetetlen, közös lényegük, a változó megnyilvánulások mögötti változatlan létezés."

[Weöres Sándor: A teljesség felé]

Orgy - Fiction (Dreams In Digital)
(Vapor Transmission, 2000)
Csupa gyönyör az élet.
Tegnap fél napig az egész ház áramtalanul fetrengett, ma pedig először a cseppet sem tisztelt netelosztó társaság gondolta úgy, hogy nem kell nekem folyamatos elérés, úgyis befizettetik az átalánydíjat, magyarul szakadt minden, én meg mérgemben zöldültem, mint a spenótos disznó.
De ez sem volt elég, amikor úgy látszott, minden rendeződött és nyugodtan elkaphat a visszatarthatatlan frissíthetnék, mégis vissza kellett tartanom, mert Blogspot döglődött a változatosság kedvéért.
Viszont most akkor itt jön egyszerre minden, mielőtt akármelyik elemi összetevő meggondolja magát.

Először is egy nagyon fontos: a továbbiakban az éppen hallgatott szám címére kattintva bele lehet hallgatni a nótába egy 30 mp-es sample erejéig - ami nem nálam csücsül, csak belinkelem, hogy művelődjetek. :D A fileformátum nagy valószínűséggel real lesz mindig, mert nem akarok illegalitásba vonulni mindenféle tiltott cuccok miatt. :)

A tegnapról annyit, hogy remélhetőleg sokan hallgattátok az esti - és mostantól elismerésre méltóan maratoni - Műszál/Pamut egyveleget, melynek alcíme lehetett volna nyugodtan Blogtextil is. :D
Damage és I., aztán pedig Ccfz szépen kielemezték, bemutatták, struktúrálták és - egyelőre elméletben - továbbfejlesztették és a tőzsdére vitték a kis magyar blogéletet, köszönje meg nekik mindenki az ingyenreklámot. :D
(Mindenesetre én is gyorsan el fogok veszteni és sokáig nem fogok találni valamilyen körző-fajsúlyú dolgot, mert ez nagyon tudja izgatni a népeket, úgy látszik. :D)

And your pixel army can't save you now, my finger's on the kill-switch
I remember I used to compose your dreams into the dreams
And don't be afraid, expose yourself before I shut you down
You made some changes since the virus caught you sleeping

Végül pedig vegyesvágott mindenfélék, mai olvasatok és ámulások kicsiny tárháza.
Kicsit odébb van még, de a hír akkor is örömteli: a Suicide Commando új albumra készül, megjelenési időpont ez év vége, legrosszabb esetben jövő év eleje, de addig is remixelnek boldog-boldogtalant.
Szintén nem holnap kell ugrani, de fejben tartandó őszre, hogy akkor jön ki az Assemblage 23 új albuma, jelenlegi címe Defiance, ami ugye akár még teljesen más is lehet.
Áprilisban a Haujobb új, Penetration címmel megjelenő maxiját kell lendületesen beszerezni, amin ugyan egy darab újdonság sem lesz, Assemblage 23 és Converter remixeket fognak rápakolni. Közben meg a VNV Nation-nel karöltve turnéznak az államokban - na persze, még véletlenül sem errefelé.

Siteajánlatból először is itt van Mike Gundelroy, akinek valószínűleg legalább 48 órából áll egy nap, legalábbis annyi bloggal kapcsolatos cuccot szedett össze, hogy máshogy ez nem mehetett. Ha bármit akartok bloggal kapcsolatban keresni, blogmotort váltani, esetleg jópofa összetevőkkel akarjátok felturbózni a kicsi naplót, akkor itt keresgéljetek.
Aztán itt van a Terrorpilot, ami a szó hagyományos értelmében nem blog, sokkal inkább besorolhatatlan personal cucc és linkhalmaz, valamint referenciaáradat, én mégis ide sorolnám az abszolút agyament és láncfűrészes gyilkos hangulata miatt. Mindenesetre nem árt egyszer belenézni, ha nem is tetszik, el kell ismerni, hogy minden részletre odafigyelve, alaposan dolgozta ki tulajdonosa.
Na és végül itt van a Kilfish, aminek aztán már távolról sincs semmi köze a bloghoz, sokkal inkább vizuális önmegvalósítás, sötétenlátás - mindenesetre a tartalom és a forma ilyen magas fokon, tökéletesen passzoló hangulati egységét még sehol nem láttam. Amúgy érdemes ide időnként visszatérni, időről-időre újabb ruhát kap az oldal. De szerencsére a régi változatok is tárolva vannak - személy szerint nekem a 2.0 jött be leginkább -, mindegyik kötelező megnéznivaló.

Default - Wasting My Time
(Fallout, 2001)
A zenének hatalma van - régi bölcsesség. Akár a tavasz, akár más miatt - a lényeget tekintve lényegtelen - az ember ül és máson sem jár az esze, mint bizonyos még egy esélyeken. Erre jön egy totálisan ismeretlen banda, totálisan fantáziátlan névvel, totálisan Creed-stílusban és belemondja az arcunkba az igazságot.
Mit tehet ilyenkor a Gondolkodó 21. századi megtestesítője - főleg, ha nőből van? Sokadszorra is meghallgatja a dalt, aztán megy és belefullad az állandóan csörgő telefonba, még egyszer nem csapja le. :)

I don't want to see you waiting
I've already gone too far away
I still can't keep the day from ending
No more messed up reasons for me to stay

Well this is not for real afraid to feel
I just hit the floor don't ask for more
I'm wasting my time, I'm wasting my time
You can't stop the feeling there is no reason
Just make the call and take it all, again
Oh again

Months went by with us pretending
When did our light turn from green to red
I took a chance and left you standing
Lost the will to do this once again

Well this is not for real afraid to feel
I just hit the floor don't ask for more
I'm wasting my time, I'm wasting my time
You can't drop the feeling there is no reason
Just make the call and take it all
I'm wasting my time, I'm wasting my time again
Oh again

I see you waiting
Look so lonely
I see you waiting
I see you waiting

Well this is not for real afraid to feel
I just hit the floor don't ask for more
I'm wasting my time, I'm wasting my time
You can't stop the feeling there is no reason
Just make the call and take it all
I'm wasting my time, I'm wasting my time again
Oh again

Dave Navarro - Rexall
(Trust No One, 2001)
Egyre kevésbé vagyok netfüggő, ami igencsak jó hír, legalábbis nekem az. A hétvégi aktív bulizás - igen az, amiről megállapodtunk, hogy nem beszélünk :D - abszolút jól esett, ennek következményeként a tegnapot a pihengetésnek áldoztam, ami közben netes rádiókat hallgattam, mindenféle stílusban. Ha lesz kedvem - és lesz, kár reménykedni - előbb-utóbb meg is fog jelenni itt egy jó húzós lista a kedvencekből.

I hate my life, I hate my life
Never want another wife
I want the life you think I have
Think I have, think I have, think I have

Az egyik amerikai netes rádión ütötte meg a fülem Dave Navarro szólólemezéről az egyik szám, de annyira megütötte, hogy hirtelen felindulásból be is kellett szerezni az albumot - ami bár tavaly jelent meg, számomra újdonság, méghozzá nagyon kellemes.
Aki nem ismerné, ki is ez a hispán-indián-kitudjamilyen felmenőkkel rendelkező dögös pasi itt balra, annak talán többet mond, hogy jó pár évig a Red Hot Chili Peppers legénységét erősítette. Szólóalbumán természetesen nem tudta a borsos stílust teljes mértékben ledobni, de azért így is egyénire és figyelemfelkeltőre sikeredett.

Aztán a nagy tetszésen felbuzdulva kicsit utánatúrtam emberünknek, és egész jó kis site-okat, valamint infokat találtam róla.
Először is megtudtam, hogy a Chillis korszak előtt a Jane's Addiction nevű csapatban cibálta a húrokat [::1::, ::2::, ::3::]. Akik szerették, azokban mély nyomot hagyott a négy pasi, elsősorban meglehetősen extravagáns megjelenésükkel és élő fellépéseikkel.

Dave hivatalos oldala nem szolgál sok újdonsággal, annál inkább ez, vagy esetleg ez a site, ahol meghallgatható jó pár dal. Az albumról először kiadott single, a Rexall fel is kúszott mindenféle slágerlistára, a videoja megkukkolható itt, ide nyomva pedig a Hungry című nótáról készült mozgóképre lehet bólogatni elég jól.

Hogy a nőkre nem kis hatással van Navarro, azt gondolom mondani sem kell, ennek három bizonyítéka: egy dezignerlány különbejáratú wallpaper-eket gyártott nagy lelkesedésében, több grafikus pedig festményeket és rajzokat készített róla, nem is rosszakat. De ők kispályások Veronica Calderon-hoz képest, aki szerint Dave egyenesen Isten. :D

Meg hát persze akad jó pár site, ami vele foglalkozik - az érdekesebbek:
.: Avoiding The Angel
.: Trust No One Community
.: German Site
.: Japanese Fan Site
.: For Fans
.: Spread 67 Times
.: Not For Nothing

És habár valószínűleg Navarro nem Isten - bár ki tudja :D -, arra méltó, hogy odafigyeljünk rá. Hallgassátok.

Underworld - Born Slippy
(Trainspotting Soundtrack, 1996)
 
Add el a lelked, vegyél másikat!
Vagy csak gyűjtögess kedvenceket.
A végén még több lelked is lehet.
Lélekleírások, többszintű kategorizálások.

SoulXchange
The World's First Soul-2-Soul Marketplace

No comment.

Hocico - Wounds
(Signos de Aberracion, 2002)
Asin blogtársnak szívügye a kasztolás, azon kívül nagyon ráért és csinált nekünk egy címkézőgépet jól, hogy könnyítsen az alant elemzett típusú emberszabásúak helyzetén. Kicsit hadd legyek finom... Beszarás! :D
Szóval pöttyögje mindenki, hogy ki milyen, de csak őszintén - úgyhogy előre szólok, ha rám a "kismellű fiú vagyok" címkén kívül bármit mertek ragasztani, akkor jövök az ostorral meg az uzival egyszerre! :D

Hocico - Instincts of Perversion
(Signos de Aberracion, 2002)
Borzalmas dolog, de vállalom: elhanyagolom itt a dolgokat. De mentségemre szolgáljon, hogy tavasz van, remélhetőleg visszavonhatatlanul, és mindenhez sokkal inkább van kedvem és hajlandóságom, mint a gép előtt ücsörögni és a klaviatúrát koptatni. Ugyanezen oknál fogva lemaradtam mások élet- és gondolatvonalának követéséről is. Aztán most belenéztem, és hoppá, már megint sárdobálás, mert valakinek hirtelen frissíthetnékje volt, de mivel más téma nem akadt, hát úgy gondolta, ez biztos ér valamit. Nem sokat. Tehát.

Kevés dolgot rühellek jobban, mint mikor bárki bárkit/bármit felcímkéz, beskatulyáz. Ha engem címkéznek, azt kimondottan nehezen viselem. Ha olyan teszi, akinek fogalma sincs rólam, de halvány elképzelése sem, akkor egyenesen viszketek tőle.
Az alapprobléma ott kezdődik, hogy a blog szubjektív dolog, a legkevésbé sem elvárható, hogy nagyobb csoportok, ne adj' Isten mindenki tetszését elnyerje, de nem is erről kell szólnia, nem ezért van, a nagy többség nem is ezért csinálja. Mindenkinek vannak kedvencei és kevésbé kedveltjei, és ez a tetszési index, ranglista - vagy hívja mindenki úgy, ahogy akarja - személyenként más és más. És ez így van jól, akkor lenne baj, ha máshogy lenne.
De azért megkérdezném tőled, megnevezni sem kívánt ítész, mi nálad az oldskool? Az, hogy magyarul fogalmazva, általában kerek mondatokban, érthetően és világosan mondom el, amit éppen akarok? Vagy hogy csak akkor írok, ha mondanivalóm van, helykitöltés gyanánt senkire nem puffogok, senkit nem kritizálok, és így - meglepő! - sikerül megtartanom az emberi hangvételt?
Ha ilyesmikre gondoltál, akkor vállalom, sőt, kapaszkodj meg, büszke is vagyok rá. Ha másra, akkor fejtsd ki, vállald te is. Bár ebben igencsak kételkedem...

A másik kritikát - szintén belberkekből - nem írásban kaptam. Az illető azt kifogásolta, hogy ugyanmár, miért másolgatok másokat ízlés szempontjából? Nos, bármennyire hihetetlen, nem másolgatok. Ez az ízlésem, ha úgy tetszik, ez vagyok én - hogy nevén nevezzem, igenis a goth/industrial zenét és életstílust kedvelem.
Azt hittem, köztudott, de úgy látszik, egyeseknek ez még újdonság lehet: a szűkebb és tágabb baráti körök úgy alakulnak ki, hogy valamilyen témában hasonlóan vélekedik, hasonló ízléssel rendelkezik pár ember. Ettől még egyik sem másolja a másikat. És csak azért, hogy nehogy másolásnak tűnjön, nem fogok ide az elveimmel ellenkező dolgokat kipakolni. Persze valószínűleg másnak ez túlzás, a zene nálam igenis elvi kérdés. Nincs megalkuvás.

Természetesen mindenkinek meg lehet a véleménye mindenről, sőt, kell is, hogy legyen. De talán nem így kéne ennek hangot adni. Sőt. Blog szempontjából nem is kell hangot adni, mert egyszerű a megoldás, ami nem tetszik, azt nem kell olvasni. De ha egyesek ennyire nem tudják megállni, mert úgy gondolják, az ő véleményük az egyedül üdvözítő, azoknak ezúton ajánlom a hasonszőrűek által kitalált Peer-to-Peer Review Project-et. De előre szólok, a rosszindulatúan fellengzős "ki ha nem én" stílust valószínűleg ott sem eszik...

N/A
Idegbetegség a köbön, helyesebben izgulás, úgyhogy ha kérhetném, valami össznépi szorítás- és szolidaritáshullámot lökjetek erre, de nagyon! :)
Mindenmás, ami bővebb, majd estefelé - ha megélem. :D

Tito & Tarantula - After Dark
(From Dusk Till Down Soundtrack, 1996)
Azt hiszem, a világ leghétköznapibb és legtermészetesebb dolgai közé tartozik, ha az ember világos nappal a barátnőjével telefonon keresztül a vámpírokat tárgyalja ki - úgyhogy Szoni, neked is szeretettel ez itt jobbra. :D
Egyébként bosszantó dolog, hogy hiába keresgéltem hímvámpírról igényes és szép képet, nem találtam. Úgyhogy ha valakinek van, vagy tud egy jó linket, harapjon ide. :D

A témán felbuzdulva azért ráakadtam pár érdekes oldalra.
Alapozásként ez a legjobb kiindulópont: minden, amit tudni akartál a vámpírokról, de nem merted megkérdezni. :) A site tényleg alapos gyűjtőmunka eredménye, a témához kapcsolódó orvosi kifejezésektől kezdve, a vámpírlét szabályain keresztül, a legendákon át, a mai vámpírkultúráig minden megtalálható - abszolút objektív és kulturált tálalásban.
Aztán itt van a nyomtatásban megjelenő angol Bite Me Magazine, kellemes, bár kicsit sablonos design-nal, megrendelhető kiadványokkal.
Azt sem árt tudni, hogy mi tesz egy nótát igazi vámpírindulóvá - ennek a site-nak a tulajdonosa szintén jó ideig gyűjtögethette ezt a mennyiséget, több száz előadót és számot szedett össze, jól áttekinthető formában.
Aki viszont vérszívókat inkább csak filmen szeretne látni, annak itt egy tisztességesen nagy adag lista néznivalóból.

A celluloidon való vércsöpögtetés egyik legújabb terméke - bár ki ne hallott volna már róla - a Queen Of The Damned, amit abszolút morbiddá tesz a címszereplő személye. Mint minden álomgyári filmnek, ennek is van soundtrack-je, nem is rossz, hallgassatok bele - azt talán hozzá sem kell tenni, hogy Marilyn Manson erről sem maradt le. :)
A másik, inkább az én ízlésemet eltaláló darab természetesen a Blade 2, amit röviden és tömören irtóra megkukkolnék már. Különbejáratú hanghordozója persze ennek is van, teljes egészében fülön csíphető itt.

Műszáltime
Beálltam a sorba és beraktam én is TJP nagyszerű találmányát. Így már lustálkodhatok és nem kell figyelgetnem, hogy van-e új a Nap alatt hunblogilag. :)
Ja, mielőtt bármi: a [s]cripta megtisztelő címet nem azért kapta ez a szekció, mintha el kéne őket (minket) temetni, csak hát egyrészt, ha már goth mizéria van, akkor legyen tisztességesen, magyarul csak szójáték, másrészt a blogműfaj a nyugati féltekén élő okosok szerint úgyis rohamosan reformálja a nyelvet, hát tessék, legyen igazuk. :)

Cut.Rate.Box - Enigma
(Dataseed, 2001)
Nem tudom, a délutáni felszólításomra milyen angyal szállt erre, de hogy azóta annyi jó hírt kaptam, hogy csak kapkodom a fejem, az biztos. Úgyhogy betegség és tüsszögésroham ide vagy oda, most olyan jól érzem magam, mint már régen, még egy kis áldást kérek, hogy tartósodjon is ez az állapot. :)

The poetry of silence is mine
I feel you in my heart and in my mind
The strength that I’ve shown in this game
Is frozen in my heart like your name

Közben meg körülnézek és mit látok? Mindenkit elkapott a goth mánia. Hogy Damage már ősidőktől fogva a gothok ostora, azt tudjuk, de hogy Szoni is visszavonhatatlanul megfertőződött, annak felettébb örülök, és mi mást is mondhatnék, mint hogy vérszagra gyűl az éji vad, gyűljünk csak tovább. :D

A gyülekezés egyik legjobb módja a goth berkeken belüli banner exchange, amihez hirtelen két ajánlat: a BlueBlood.net, valamint az Internet Underground, ami már kategóriákba is rendezi a népet. Hogy itt még miért is nem látjátok a csíkcserebere nyomát, annak az a prózai magyarázata, hogy egyelőre saját bannert még nem volt időm kreálni, de előbb-utóbb ez is meglesz és akkor nincs kegyelem! :D

The Cult - Fire Woman
(Sonic Temple, 1989)
Az utóbbi pár nap bőségesen gyűröttre és nyúzottra sikeredett, ami elsősorban az újra lábra kapott betegségnek köszönhető. De köszönje a fene. Folyamatosan 40 fokos lázban fetrengés, ha 38, az már édeni állapot. Ha lábra, illetve hátsóra tudok emelkedni, akkor melókeresés. Összebalhézás mindenkivel, akivel csak lehet, aztán azzal a lendülettel megbánás, "gondolkozz-mielőtt-beszélsz" feliratú cetlikkel a szoba kitapétázása és eme aranyköpet mantrázása. Nem kívánom másnak sem, de magamnak pláne nem, ideje lenne túllépni ezen a peches időszakon, ha jár erre valami boszorkány, voodoo-istennő, sámán, akárki, bűvöljön már be nekem valami jót.

A fenti hangulatnak megfelelően csupa mérges zenét hallgatok, ami egyenlő sok-sok-sok Marilyn Manson-nal, mert ő kiüvölti, mert ő megmondja, mert ő hülyébb, vagy legalábbis extravagánsabb, mint a sokéves átlag, és mert őt szimplán nagyon szeretjük.
Újabban ő meg nem nagyon tud a babérjain csücsülni, bedarálta a soundtrack-írási mánia. Ennek legújabb terméke a Resident Evil című filmhez írt betétdal.
A filmről csak annyit, hogy már megint egy PC-s csihipuhis gyilkolójáték filmes adaptációjáról van szó. A történet maga finoman fogalmazva is gagyi: egy laborban valami elromlik, de nagyon, aki él és mozog, zombi lesz, akiket jól ki kell irtani, mert különben jaj lesz mindenkinek. A zombiirtó kisiparos Milla Jovovich, akinek ugyan tehetsége nem sok van, de hogy sikítani, rémült mangaszemeket kerekíteni és rohangálni nagyon tud, azt meg kell hagyni.

Tehát tartalmilag megint egy B-kategóriás movieba pakoltak csillagászati összegeket (azért kukkoljatok bele), viszont a soundtrack osztályon felüli. Nemzetközi kaphatóság március 12-től, előtesztelni, azaz meghallgatni a teljes (igen, nem tévedés) lemezt itt lehet, sőt kötelező, a pénzünkért pedig a következőket vihetjük haza:

.: Slipknot - My Plague (New Abuse Mix)
.: Marilyn Manson - The Fight Song (Slipknot Remix)
.: Coal Chamber - Something Told Me
.: The Crystal Method - Name Of The Game
.: Adema - Everyone
.: Fear Factory - Invisible Wounds (The Suture Mix)
.: Static X - Anything But This
.: Rammstein - Halleluja
.: Depeche Mode - Dirt
.: Ill Nino - What Comes Around (Day Of The Dead)
.: Mudvayne - Dig (Everything And Nothing Remix)
.: Method Man - Release Yo Delph (Prodigy Mix)
.: Saliva - 800
.: Five Point O - The Infinity